Számtalanszor beszélünk róla, hogy a testmozgásnak milyen élettani hatásai vannak. Ilyenkor előkerülnek a szív és érrendszernél, az izomzatnál, a csontozatnál stb. észlelt változások, de sokkal kevesebb szó esik arról, hogy mi történik az idegrendszerünkkel, az agyunkkal és a lelkünkkel a sportolás következtében, pedig a rövidebb és hosszabb távú hatásai sem elhanyagolhatók. Ebben a cikkben tehát ezt fogjuk kicsit részletesebben tárgyalni.

Az egyik legfontosabb dolog, hogy a sport, különösen az állóképességi edzés segít fenntartani a szellemi frissességet azáltal, hogy a mozgás hatására megdolgoztatott érrendszer javítja a teljes test oxigénellátását (így nyilván az agyunkét is). A javuló vérellátás hatására jelentősen fejlődhet a koncentrálóképességünk, valamint fokozódik a hippokampusz aktivitása, ezáltal javul a memória és a tanulási képesség. Ahogy egyre idősebbek leszünk, elkezdődik a kognitív képességek hanyatlása, de a megfelelő intenzitású mozgással megállítható, vagy jelentősen lassítható ez a folyamat, azaz tovább fenntartható a szellemi frissesség. Mi történik akkor, ha az ember fiatalon nem mozgott? Az egész életükben mozgásszegény életmódot folytató középkorúak és idősebbek között végzett kutatások azt állapították meg, hogy aki az ő korukban kezd el rendszeresen sportolni, azoknál is kimutathatók voltak az agyi tevékenységekre kifejtett pozitív hatások. Soha nem késő tehát elkezdeni!

Szinte mindenkinek az életében vannak különösen stresszes napok/időszakok, ezek kezelésében is segíthet a sportolás. A mozgás és az izzadás fokozza a noradrenalin termelését, ami segít abban, hogy testileg és lelkileg is csökkenjen a feszültség benned. A sport továbbá megnövelheti néhány órára a kreativitást és segíti a problémamegoldást, ezért a nehéz helyzetekben többszörösen hasznosnak bizonyulhat a kocogással egybekötött fejszellőztetés, vagy bármi hasonló tevékenység, amikor „kimozogjuk magunkból a stresszt”, hogy utána tiszta fejjel gondolkozhassunk.

Egy kis aerob munka fokozza az endorfintermelést, ami a boldogság érzését váltja ki, ebből adódóan a depressziós betegek kezelésében is segítséget nyújthat heti 2-3 alkalom közepes intenzitású mozgás.

Fontos lélektani hatás, hogy a mozgástól pozitív irányban változik az ember önértékelése. Ez összefüggésbe hozható a megnövekedett endorfinszinttel, a testünkön észlelhető változásokkal, az energikusságunkkal és az általánosan jobb hangulatunkkal. Mindezek kihatnak az életünk legtöbb területére.

Látható tehát, hogy nem pusztán a külsőnk és erőnlétünk szempontjából történnek komoly változások, ha rendszeresen sportolunk, hanem sokkal összetettebb hatást gyakorol egész lényünkre, testi, lelki és szellemi értelemben egyaránt.

Mozgásra fel!