A február hónapban beindul a nagyüzem Békés megye harcművészeinél is. Elkezdődik a versenyszezon és a hétvégéken szakmai szemináriumokat, edzőtáborokat tartanak.

Nem történik ez másképpen a Magyarországi Wing Tsun Egyesület háza táján sem. A hétvégén Békéscsabán regionális szemináriumot tartottak , vizsgával egybekötve, amelyet Máday Norbert Nagymester, kelet –európai főinstruktor vezetett. A komoly munka közepette is jutott egy kis idő a beszélgetésre:

A mostani szeminárium mennyiben különbözik az eddigiektől? A megszokott év eleji összetartás, vagy pedig külön céllal tartják meg?

- Klasszikus szeminárium, a Win Tsun tapadós kéz technikáit oktatjuk. A wing-tsun közelharcos irányzat, és ezért előszeretettel használja a kezet, a mesterek próbálják követni az ellenfél mozdulatait. Erről szól és kimondottan örülök neki, hogy Szél Gábor meghívott. Nagyon nagyra tartom mind emberileg, mind szakmailag, szeretek itt lenni Békéscsabán, szeretem ezt a közeget, mindig örömmel és szívesen jövök ide. Jó látni a tanítványokat, a gyerekeket, a fojtatást, a Wing Tsun fa legifjabb „leveleit”. A látogatás célja, hogy azt a klasszikus Wing Tsunt, amit Yip Man nagymester művelt , azt oktassuk.

A technika oktatása mellett fontos a szellemiség is. Ebből mennyit ad át? Nemegyszer elméleti és a történelemmel foglakozó előadást is tart.
- Nekünk fontos a Wing Tsun „szentháromsága”, a lélek, a test és a szellem egysége, s bár kínai az irányzat, de Magyarországon magyar embereket oktatunk magyar nyelven. A történelem oktatás hiányosságait pótolandó tudás egyben a magyar gyökereket erősítő hazaszeretet, nemzettudat, az anyaföld szeretete - ha erre fogékony a csapat, szívesen adom át tudásomat. De az edzés az edzés, kung-fut gyakorolunk, s szabad időben mesélek erről nekik.
Az ország mely területéről érkeztek ide a tanítványok?
- Széll Gábor Mester iskoláiból, vagyis Debrecenből, Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád megyéből, sőt, a határon túlról is. Nem csak az fontos, hogy hány helyről jöttek, hanem az is, hogy milyen nyitott, edzeni , fejlődni vágyó emberek. Mint a csészék története, hiszen tartalmat csak a nyitott csészébe lehet betölteni.
Meglepően sok a kisgyermek korosztályhoz tartozó résztvevő. A korábbi évekhez képest mekkora az érdeklődés, a résztvevők összetétele?
- Az az igazság, szerintem eltűnt egy generáció, vagy a 10 - 14 éves korosztály jön zömében, vagy a harminc éven felüliek. Több a kisgyermek, s nekünk, harcművész mestereknek ehhez alkalmazkodnunk kell. Meg kell találjuk irányzattól függetlenül a hidat, megtalálni azt módot, ahogyan oktatni tudunk. Ebben Szél Gábor Mester nagy gyakorlattal rendelkezik, gyermek szemináriumokat is tart országosan, ami fontos a folytatás szempontjából.
A Magyarországi Wing Tsun Egyesület előtt milyen kiemelt feladat áll 2018-ban?
-Az új mesterek vizsgáztatása, hiszen mesternek lenni felelősség, mindegy, milyen korosztályúak. Ha mester vagy, felelősséggel tartozol azért a harcművészetért, amit képviselsz. A harcművészeteknek akkor van jövője, ha a mesterek nem csak az „egójuk” miatt , a fokozatokra törekednek, hanem a „szentháromság” a szellem a lélek és a test fejlesztésére is törekednek. Ha nem, akkor trénerek lehetnek, de Mesterek nem!
Könyveket ad ki a történelemről, történelmi emlékekről, Leung-Ting műveit adoptálja…Nem gondolt még arra, hogy önálló szakkönyvet írjon a Máday féle Wing Tsun-ról?
- Hogy hol vannak ezek a szakkönyvek? Például Szél Gábor és a többi nagy tudású mester kezében, akik tíz, húsz, harminc éve itt vannak mellettem. S az a „könyv”ami a kezükben van, mindig változik, mindig fejlődik, olvasható. A technikák mélységéről azért nem érdemes könyvet írni, mert kevesen értik, ha pedig nem indulsz el, akkor nincs rá szükség.

(Forrás: Gregor László)