Napjainkig több mint 800 wuxia filmet készítettek elismert rendezők, ám egyikőjüknek sem volt akkora hatása a kung-fu filmekre, mint a tajvani születésű Ang Lee-nek. Lee olyan művészfilmekkel került be a köztudatba, mint az Értelem és érzelem (1995), Jégvihar (1997), vagy A pokol lovasai (1999), azonban az áttörést a 2000-ben megjelent Tigris és sárkány hozta meg neki, amely Wang Du-lu pár ezer oldalas, többkötetes regénye alapján készült.
Napjainkig több mint 800 wuxia filmet készítettek elismert rendezők, ám egyikőjüknek sem volt akkora hatása a kung-fu filmekre, mint a tajvani születésű Ang Lee-nek. Lee olyan művészfilmekkel került be a köztudatba, mint az Értelem és érzelem (1995), Jégvihar (1997), vagy A pokol lovasai (1999), azonban az áttörést a 2000-ben megjelent Tigris és sárkány hozta meg neki, amely Wang Du-lu pár ezer oldalas, többkötetes regénye alapján készült.
A film az ellenállásról, a kétszínűségről, sorsokról és az igazságról szól, melyet két nő, Su (Michelle Yeoh) és Jen (Zhang Zi-yi) összeszövődő történetén keresztül mutat be. Műfaját tekintve a Tigris és sárkány igazi újítást hozott, hiszen sikeresen ötvözte a keleti, az amerikai és az európai filmek meghatározó tulajdonságait.
A rendező elmondása szerint régi kung-fu filmeken nevelkedett, amik a hangsúlyt a harcjelenetekre helyezték, elnyomva ezzel a drámaiságot. Ang Lee célja az volt, hogy ez utóbbit visszacsempéssze filmjébe, amely nehéz feladatnak bizonyult a színészek számára - egyszerre kellett hiteles alakítást nyújtaniuk és a harcjelenetekre koncentrálniuk. Ennek a Su-t alakító Michelle Yeoh esett áldozatul, aki keresztszalag-szakadást szenvedett a hajnalig tartó, kimerítő forgatás közben. Három hét kihagyás után, csavarokkal a lábában tért vissza és folytatta a munkát komoly fájdalmai ellenére, mely hatalmas kihívás volt a színésznő számára.
A Tigris és sárkány tiszteleg az 1966-os klasszikus, a Shaolinok szövetsége előtt is – egyértelmű utalás például a jelenet, ami egy szánalmas öregember teaházában játszódik, az erdő közepén. A legnagyobb hasonlóság, hogy mindkét filmben egy női kardforgató a főszereplő: a Shaolinok szövetségében lenyűgöző alakítást nyújtó Cheng Pei Pei ennek a szerepnek köszönhetően vált a kung-fu filmek koronázatlan királynőjévé. Tökéletes választás volt tehát őt is szerepeltetni a Tigris és sárkányban, ráadásul állítása szerint kifejezetten élvezte, hogy ezúttal a gonosz szerepét kapta.
Két másik klasszikus film, A Touch of Zen (1971), és Ching Siu-tung 1993-as Butterfly and Sword-ja is inspirálta a rendezőt, ez érhető tetten a fák tetején játszódó jelenetben, mely a „ching gong” képességet mutatja be.
A filmet 2001-ben 10 Oscar-díjra jelölték, melyből négyet meg is kapott. Sajnálatos módon a díjátadó ceremónián meg sem említették a harcjelenetek koordinációjáért felelős Yuen Woo-ping-et, akinek pedig nagy szerepe volt a film sikerében.
Dr. Craig D. Reid irása