Zhang Yi-mou három jól ismert filmet rendezett: Vörös cirokmező (1987), Ju Dou (1990), A vörös lámpások (1991) – utóbbi kettőt a Cannes-i filmfesztiválon díjakra is jelölték, Zhang munkássága mégsem keltette fel a Nyugat érdeklődését. 2002-ben viszont megtört a jég, amikor megjelent Hős című filmje Jet Li és Donnie Yen főszereplésével. Érdekesség a rendezővel kapcsolatban, hogy egészen 1979-ig egyetlen Bruce Lee filmet sem látott, hiszen a kínai Kulturális Forradalom idején nevelkedett, mégis a wu xia filmek egyik meghatározó alakja lett.
Zhang Yi-mou három jól ismert filmet rendezett: Vörös cirokmező (1987), Ju Dou (1990), A vörös lámpások (1991) – utóbbi kettőt a Cannes-i filmfesztiválon díjakra is jelölték, Zhang munkássága mégsem keltette fel a Nyugat érdeklődését. 2002-ben viszont megtört a jég, amikor megjelent Hős című filmje Jet Li és Donnie Yen főszereplésével. Érdekesség a rendezővel kapcsolatban, hogy egészen 1979-ig egyetlen Bruce Lee filmet sem látott, hiszen a kínai Kulturális Forradalom idején nevelkedett, mégis a wu xia filmek egyik meghatározó alakja lett.
Ahelyett, hogy filmadaptációt készített volna egy kínai regény alapján, Zhang három évet töltött egy eredeti forgatókönyv megírásával. Ám mire megkezdődhetett volna a forgatás, megjelent Ang Lee Tigris és Sárkány (2000) című filmje, így kénytelen volt félretenni a projektet. „Féltem, hogy az emberek azt gondolják majd, hogy a Hős csupán Kína válasza a taiwani film sikerére.”
Szerencsére Jet Li rábeszélte Zhangot, hogy támassza fel a projektet, és forgassák le a filmet. A történet három harcosról szól (köztük Végtelen Ég szerepében Donnie Yen), akik megkísérlik megölni Qin Shi Huang Di császárt, a Kína egyesítéséért küzdő dinasztia hírhedt alakját (ő az az uralkodó, akinek sírhelyét a nyolcezer fős agyaghadsereg őrzi).
Qin testőrét a filmben Jet Li alakította, aki így nyilatkozott a történetről: „Annyira megszerettem a forgatókönyvet, hogy miután elolvastam, kétszer is elsírtam magam, annyira átéreztem az általam játszott névtelen harcos fájdalmait. Ilyesmi sosem történt velem azelőtt, de ez egy valóban lebilincselő történet, melyben a dráma játssza a főszerepet, a harc csupán teljessé teszi azt.” Donnie Yen csatlakozott Li-hez: „Úgy éreztem, nem állok készen arra, hogy visszatérjek Kínába forgatni. A külföldi filmesek egészen elkényeztettek, kiváló vendéglátásban volt részem. Amikor azonban Ching Siu-Tung (a film harcjeleneteiért felelős rendező) megkeresett, és azt mondta, Jet Li-vel kellene harcolnom, azonnal igent mondtam. Az is átfutott az agyamon, hogy Jet csak újra meg akar verni tíz év után” – utalt ezzel a Volt egyszer egy Kína (1992) című korábbi közös filmjükre. A Jet Li - Donnie Yen visszavágó egyik meghatározó eleme a fizikai kontaktus nélküli harc volt, amit a nyugati nézők ebben a filmben láthattak először. A kung-fu hagyománya szerint a legerősebb Csi-vel rendelkező harcosok képesek arra, hogy egymással szemben ülve, mozdulatlanul, a lelkükkel harcoljanak – ezt a tudást mutatta be a filmben Li és Yen.
Zhang a Hős forgatása alatt írta meg A repülő tőrök klánja (2004) forgatókönyvét, melyet tökéletes kontrasztba kívánt állítani az épp készülő filmmel. „Eredetileg a Hős folytatásának szántam a történetet, de rájöttem, hogy így nem lehetnének ellentétben egymással” – nyilatkozta Zhang. „Mindkét film az áldozatról szól. A Hős az igazságért hoz áldozatot, mely így összhangban áll a hagyományos kínai kultúrával és tradíciókkal. A repülő tőrök klánja esetében viszont a szereplők éppen a hagyományos értékeket áldozzák fel saját céljaik elérése érdekében – emiatt ez utóbbi nem összeegyeztethető a wu xia filmek értékrendjével.”
E két eltérő megközelítés különböző mértékű sikert is hozott a rendezőnek – míg a Hős elsöprő sikert aratva, 53 millió dolláros bevételt könyvelt el, A repülő tőrök klánja „csupán” 11 milliót hozott a készítőknek.
Dr. Craig D. Reid írása