A Magyar Nemzet információi szerint Bajkai István, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöke létrehozta a Mesteredzők Tanácsadó Testületét, amely tagjainak hatalmas tapasztalatával és szakértelmével hozzájárul a magyar ökölvívás felvirágoztatásához.

Hétfő délután egymás után érkeztek a magyar ökölvívás élő mesteredzői – ez idő szerint hatan vannak – a Thököly út és a Stefánia sarkán lévő Thököly étterem kerthelyiségébe; Bajkai István, a szövetség elnöke hívta meg baráti vacsorára Csötönyi Sándort, Szántó Imrét, Kovács Lászlót, idősb Balzsay Károlyt, Szántó Józsefet és Szakos Józsefet, továbbá a sportág krónikását, a korábbi főtitkárt, a 90 éves Kincses Ferencet.

„Azzal a céllal hoztam létre a Mesteredzők Tanácsadó Testületét, hogy közvetlenül az elnök. munkáját segítse. Biztos, hogy meglesz a hozadéka annak, hogyha a szakmai kérdéseket igazi szakmai nagyságokkal tudjuk megbeszélni. Fontos, hogy a szakmai programokat szigorú szakmai felügyelet alatt bonyolítsuk le, ebben is lesz szerepe a Mesteredzők Tanácsadó Testületének. Másodsorban pedig a hagyományőrzés is célja ennek a testületnek, hiszen ezek a mesteredzők a múltban fantasztikus értéket hoztak létre a magyar ökölvívásban, ezzel gazdagítva a magyar nemzetet. Most az a célunk, hogy a mesteredzők segítségét is igénybe véve újból felhozzuk a magyar bunyót az őt megillető helyre.” - fogalmazott Bajkai István elnök úr.

A „Mesteredző” címet 1952-ben hozták létre, amely a legjobb magyar edzők elismerésére szolgáló díj. A díjazottakat a szakszövetségek felterjesztései alapján, kezdetben az állami sportvezetés, majd 1991-től a Magyar Edzők Társaságának mesteredzői kollégiuma választja ki. A díjat jelenleg évente öt személy kaphatja meg.

A díj történelmében eddig 20 ökölvívó edző kapta meg ezt az igen jelentős elismerést: Adler Zsigmond (1961), id. Szántó Imre (1961), Bondi Miksa (1961), Szegfy László (1961), Dobránszki István (1962), Énekes Árpád (1964), Szalay László (1970), Papp László (1971), Horváth József (1975), Kellner Ferenc (1979), Szabados Márton (1979), id. Füzesy Zoltán (1981), Horváth Géza (1985), Csötönyi Sándor (1989), Szántó József (1989), Bódis Gyula (1993), Szántó Imre (1997), Szakos József (1998), id. Balzsay Károly (2008) és Kovács László (2013).

forrás: Magyar Nemzet