A D-vitamin kétségkívül egy olyan vitamin, melyből a téli időszakban sokaknál hiány lép fel. A nyár alkalmas arra, hogy „feltankoljunk” kicsit belőle a magasabb napsütéses órák száma miatt, de érdemes a szürkébb évszakokban is odafigyelni pótlására. Ennek oka, hogy számos betegség hátterében állhat a nem megfelelő bevitel, ezért a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány, sokakat érintő betegséget/állapotot, melyek összefüggésben állhatnak a D-vitamin hiányával.

Az 1. részt folytatva tehát, most is áttekintünk néhány egészségügyi problémát, melyek kialakulásának valószínűsége csökkenthető, vagy a már kialakult helyzet megoldása gyorsítható, ha nem hanyagoljuk el a D-vitamin bevitelt.

Szklerózis multiplex: Ez az egyik leggyakoribb autoimmun betegég, mely a központi idegrendszerre van hatással. 2013-ban egy nemzetközi kutatócsoport 465 korai stádiumú SM beteget vizsgált kimutatta, hogy azoknál az alanyoknál, akiknek magasabb volt a 25-hydroxyvitamin D a vérében, azoknál a tünetek 6, 12 és 24 hónappal később ellenőrizve a megjósolthoz képest lassabban haladtak előre.

Hajhullás: Azoknál a nőknél, akiknek foltokban jelentkezik a hajhullása szignifikánsan alacsony D-vitamin szintet mértek azokkal szemben, akiknek nincs ilyen problémája, állítja egy tanulmány a Skin Pharmacology and Phisiology-ban.

Ekcéma: A kutatások azt mutatják, hogy az atópiás dermatitisnek (az ekcéma egy fajtája, melynek tünetei a száraz és viszkető, gyulladt bőr) súlyosabbak a tünetei az alacsony D-vitamin szintű betegeknél. Sőt, általában télen romlik ez a probléma, amikor szárazabb a levegő és kevesebb napfényt kapunk. Ilyenkor a D-vitamin pótlása segíthet vagy az, ha ilyenkor megy vakációzni az ember. Egy norvég vizsgálat, mely ekcémás gyerekeket vizsgált megállapította, hogy 4 hét szubtrópusi vidéken töltött idő után jelentős javulást tapasztaltak, mely változás a hazatérést követően kb. 3 hónapig meg is maradt.

Fogászat: A fogászati egészség megőrzésének elengedhetetlen része a D-vitamin megfelelő szintje. A fogszuvasodás, az ínybetegségek és a foghullás mind köthetők a hiányállapothoz. A Pediatrics egyik tanulmányában várandós nők vérében mért szint alapján vizsgálták az ő és babájuk fogazatát egy év múlva. Az alacsony D-vitamin-szinttel rendelkező anyák és gyermekeik egyaránt gyengébb fogzománccal és súlyosabb fogszuvasodással rendelkeztek, mint a magasabbat képviselő társaik.

Depresszió: Azoknál a főiskolás nőknél, akiknek alacsony a D-vitamin-szintjük sokkal nagyobb valószínűséggel jelentkeznek a depresszió tünetei –állítja egy 2015-ös, Psychiatry Research-ben megjelent tanulmány. Ugyanilyen összefüggésre jutott egy 31000 kutatási alanyon végzett vizsgálat is, mely a Brittish Journal of Psychiatry-ban olvasható.

Rákos megbetegedések: Az elmúlt fél évszázadban sok vizsgálat folyt ezen a területen, mely manapság egyre nagyobb tömegeket érint. A végbél-, mell-, prosztata- és hasnyálmirigyrákkal és a D-vitamin mennyiségével kapcsolatos kutatások egyaránt arra az eredményre jutottak, hogy az alacsony szinttel rendelkező alanyoknál jelentősen megnőtt ezen betegségek kialakulásának valószínűsége.

Csontritkulás: A D-vitamin segíti a kalcium felszívódását, hogy sűrű és erős maradjon a csontozatunk. A csontritkulással kezelt nők több, mint felénél jelen van a hiánybetegség. Éppen ezért ajánlják a napi bevitelre való fokozott odafigyelést, hiszen a kor előrehaladtával a kockázat is folyamatosan növekszik.

Merevedési zavar: Az American Heart Association 2015-ös ülésén bemutatott kutatás szerint a D-vitamin-hiányos férfiak 32%-kal nagyobb valószínséggel szenvednek merevedési problémáktól, mint a megfelelő szinttel rendelkező társaik, mert a D-vitamin hatással van a vascularis funkcióra, beleértve az erekre, mely a vért szállítja.

A D-vitamin persze nem „csodaszer”, de remélem most már a kedves olvasók is látják, hogy mennyire széleskörűen gyakorol hatást a szervezetünk működésében, és mennyi problémának csökkentheti a kockázatát. Figyeljünk tehát jobban rá az év minden szakában.

Az 1. részt elolvashatod itt!

Lauren Oster - www.health.com