Azok, akik minden nap hosszabb időn keresztül csak ülnek (pl. irodában, otthon, autóban, stb.), különféle fizikai fájdalmakkal kell szembenézniük, mint a hátfájás, gyenge törzs okozta egyéb panaszok, mozgásszervi megbetegedések, stb. Viszonylag kevesen ismernek azonban egy szintén létező jelenséget, amely rengeteg embert érint. Ezt nevezik gluteális amnéziának, vagy köznapibb nyelven „halott farizom” szindrómának.
Azok, akik minden nap hosszabb időn keresztül csak ülnek (pl. irodában, otthon, autóban, stb.), különféle fizikai fájdalmakkal kell szembenézniük, mint a hátfájás, gyenge törzs okozta egyéb panaszok, mozgásszervi megbetegedések, stb. Beszéltünk már korábban az ülő életmód okozta problémákról, valamint arról, hogy hogyan szoktassuk magunkat vissza a mozgásra, hiszen mindannyian tisztában vagyunk a káros hatások egy részével. Viszonylag kevesen ismernek azonban egy szintén létező jelenséget, amely rengeteg embert érint. Ezt nevezik gluteális amnéziának, vagy köznapibb nyelven „halott farizom” szindrómának.
A gluteális amnézia egy állapot, mely eredményeképpen súlyos gerinc- és derékproblémák alakulhatnak ki, mert a farizmok az elgyengülésük miatt nem képesek ellátni a hát stabilizálásában betöltött funkciójukat. Az ülés során ugyanis tartósan inaktívak ezek az izmok, ezáltal „elfelejtik” hogyan kell megfelelően aktiválni magukat. Ebben a testhelyzetben a csípőhajlító izmok megrövidülnek (és merevvé válnak), hiszen így kell „stabillá tegyenek” minket a testhelyzet fenntartása érdekében, miközben az ellentétes oldalon a farizmok megnyúlnak és elgyengülnek, ez a kölcsönös gátlás. Amennyiben ez rendszeresen megtörténik, a farizmok érzékenysége csökken, ezért amikor szükség lenne rájuk nem tudnak megfelelően bekapcsolódni a munkavégzésbe (mozgásba), mert az ezt szabályozó neuronok meggyengültek. A túl sok ülés hatására ráadásul összetömörülhetnek az izomrostok, így veszíthetnek ruganyosságukból.
Önmagában ez nem számít betegségnek, de ha kezeletlenül marad, különféle mozgásszervi elváltozásokat és betegségeket okozhat. Ha a gluteális izmok nem működnek kellő hatékonysággal, ill. a maximális terhelhetőségük csökken, annak a test többi része fizeti meg az árát, hiszen máshol kell pótolni ezt a hiányt, és ez a fokozott stressz általában negatív következményekkel jár.
Hogyan dönthetem el, hogy van-e gluteális amnéziám? Az egyik legegyszerűbb módja, hogy oldalról megnézed a tartásod (tükörben). Ha elképzeled, hogy öv van a csípődön, és azt látod, hogy előrefelé lejt, akkor előrebillenő medencéd van (lordózis), ami azt jelenti, hogy nem dolgoznak megfelelően a farizmaid. Ideális esetben egyenes helyzetben van a medence (a képzeletbeli öv párhuzamos a talajjal), nem billen sem hátra, sem előre. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük ki szakember véleményét.
A jó hír azonban az, hogy a helyzet kezelhető. Szinte senki sem kerülheti ki, aki sokat ül, kivéve ha rendszeresen sportolsz és megfelelően megdolgoztatod a farizmaidat. Bizonyos mozgásformák esetében azonban tovább súlyosbodhat ez az állapot, hiszen számos sportágra igaz, hogy merevebbé teszi a csípőhajlító izmokat. Természetesen a mozgás mindenképpen jobb, mint egyhelyben ülni, de fokozottan oda kell figyelni a csípőhajlító izmok nyújtására, és a farizmok célzott erősítésére. Ez utóbbiról még nem beszéltünk részletesebben, így a cikkünk folytatásaképp megnézünk majd néhány rendkívül hatékony farizom-erősítő gyakorlatot, mely segítséget nyújthat a gluteális amnézia kezelésében (is).