Az már rég a köztudatban van, hogy a hormonháztartásunk megfelelő működése elengedhetetlen a szervezetünk egészségének fenntartásához, az ismereteink azonban nem mindig elegendőek ahhoz, hogy elég tudatosan támogathassuk magunkat. A leptin nevű, viszonylag újonnan felismert hormonról mostanában egyre többet lehet hallani/olvasni. Ez nem véletlen, hiszen a szervezet teljes energia-metabolizmusára hatással van.
A cikk alapjául Dr. Tihanyi László ebben a témában megjelent írása szolgált
Az már rég a köztudatban van, hogy a hormonháztartásunk megfelelő működése elengedhetetlen a szervezetünk egészségének fenntartásához, az ismereteink azonban nem mindig elegendőek ahhoz, hogy elég tudatosan támogathassuk magunkat. A leptin nevű, viszonylag újonnan felismert hormonról mostanában egyre többet lehet hallani/olvasni. Ez nem véletlen, hiszen a szervezet teljes energia-metabolizmusára hatással van. Kölcsönhatásban van a többi hormonnal, így ha hiba lép fel működésében, egy sor különféle tünetegyüttes társulhat hozzá (pl. pajzsmirigy problémák, IR, stb.).
De mire is való a leptin? Az agynak minden időpillanatban tudni kell a test sejtjeinek energia-szintjéről, és erről juttat neki információt a leptin, amely a zsírsejtekben termelődik. Éppen ezért befolyásolja az éhség- és teltségérzetet, hiszen a zsírraktárunk és az elfogyasztott ételmennyiség alapján küldi a jelet. Ha a rendszer sérül, az agy nem tudja, hogy mennyi a „raktárkészlet” a testben, ezért egyre több és több kalóriát viszünk be, ez pedig zsírrétegként tárolódik rajtunk. A túlsúlyos emberek sokszor éhesek, érdekes módon mégis gyakran alultápláltak, mert az az étel, amit esznek, nem tartalmazza a megfelelő tápanyagokat. Lényegében a minőséget mennyiséggel próbálják kompenzálni, ennek pedig túlzott testtömeg-növekedés az eredménye.
Dr. Tihanyi László szerint általában nem az agyba jutó leptin mennyiségével van a probléma, hanem azzal, hogy elvesztettük vele szemben az érzékenységünket, ezért nem tudjuk, hol az „elég”. Ezt pedig úgy éli meg a testünk, hogy „éhezik”, így hamar ételre vágyunk annak ellenére, hogy aktuálisan tulajdonképpen nincs is szükségünk még többet fogyasztani. Ezt okozza a leptin rezisztencia.
Honnan tudjuk, hogy leptin rezisztensek vagyunk-e? Nézz először is tükörbe! Ha több, mint 5-8 kg fölösleg (hangsúlyozom, fölösleg) van rajtad, akkor már gyanakodhatsz. Az elhízásnak nem csak a többlet-kalória lehet az oka, hiszen a testünknek normális esetben többféle módszere is van arra, hogy hogyan kezelje a fölösleges kalóriákat anélkül, hogy elraktározná azt. Az is segítség, ha a pajzsmirigyhormonok szintjét megtudod, jelentős eltérése esetében valószínű, hogy a leptinnel is problémák vannak.
Nem ritkán együtt jár az alacsony D-vitamin és magnézium szinttel is. A magnézium több okból is fontos a szervezet számára, a leptin szempontjából azért, mert növeli az agy szenzitivitását a leptinre, valamint segíti a D-vitamin felszívódását, ami (többek közt) elősegíti a mellékvesék egészséges működését és hatással van az idegrendszer működésére.
Mit tehetünk ellene? Ahogy a legtöbb esetben, itt is segítségünkre lesz, ha életmódot váltunk. Több egészséges (és változatos) étel, kevesebb finomított szénhidrátokban gazdag étel, több sportolás, több alvás, valamint figyeljünk rá, hogy az ásványi anyagokból, nyomelemekből, vitaminokból bevigyük a szükséges mennyiséget minden egyes nap. Mindezt lehetőleg ne csak 1-2 hétig, hanem tegyük a napi/heti rutinunk részévé. Ezen kívül pedig érdemes kikérni szakértő véleményét (pl. orvos, dietetikus). Minden esetre, ha felismertük a problémát, ne menjünk el mellette, hanem próbáljunk tenni valamit a helyzet javítása érdekében!
Jó egészséget!