Az utóbbi években egyre több ismert élsportolóról hallhatjuk, hogy az edzései mellett kiegészítésként jeges fürdőt, vagy hidegterápiát alkalmaz a hatékonyabb regeneráció érdekében. Első ránézésre ez kegyetlen, embert próbáló eljárásnak tűnik, sőt, valószínű többedik alkalommal is ez marad a véleményünk. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy megéri-e ezt kiállni, vagy fölöslegesen teszik ki magukat a szenvedésnek?
Az utóbbi években egyre több ismert élsportolóról hallhatjuk, hogy az edzései mellett kiegészítésként jeges fürdőt, vagy hidegterápiát alkalmaz a hatékonyabb regeneráció érdekében. Első ránézésre ez kegyetlen, embert próbáló eljárásnak tűnik, sőt, valószínű többedik alkalommal is ez marad a véleményünk. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy megéri-e ezt kiállni, vagy fölöslegesen teszik ki magukat a szenvedésnek?
A témában sok ellentmondást találhatunk, számos kutatás próbálta már bebizonyítani, hogy a módszer jó-e vagy sem, de valóban meggyőző válasszal eddig nem sikerült találkoznom. Eközben az is tény, hogy sok nép kultúrájában helyet kap a jeges fürdőzés, pl. szilveszterkor. A különbség abban található, hogy felhevítik-e előtte magukat (pl. szaunával).
Mi az elméleti háttér a hideg/jeges fürdő mögött? A kemény sportolás hatására az izomrostjainkban mikroszakadások jönnek létre, majd felépülésük után még erősebbé válhatnak. Ezeknek azonban negatív következménye az erős izomláz. Az ilyen sérülések regenerációjának gyorsítására alkalmazzák a hideg vizes fürdőt, mert az különféle pozitív hatásokat gyakorol a testünkre (elvileg):
-a véredényeket összehúzza, és eltávolítja az összegyűlt, de fölösleges salakanyagokat
- segít csökkenteni a duzzanatokat, gyulladásokat és a metabolikus aktivitást
- a test a drasztikus lehűlést követően ismét felmelegszik, ezáltal számottevően fokozódik a véráramlás és a keringés
- erősíti a szív és érrendszert, az immunrendszert, valamint a bőrt
- testileg, lelkileg és szellemileg is frissítő hatású lehet
A pozitív hatások mellett természetesen negatívumokba is ütközhetünk. Ez leginkább akkor fordul elő, ha nem vagyunk hozzászokva, és rögtön nagyon hideg vízbe mártjuk magunkat, vagy ha olyan egészségügyi problémánk van, amellyel nem ajánlott hirtelen hideg vízbe menni (pl. szív és érrendszeri megbetegedések, agyi keringési zavaron átesett, vagy alsó végtagi érszűkületes betegek, magas vérnyomásban, vagy légúti megbetegedésben szenvedőknek, stb.). Nézzük meg, mik lehetnek ezek:
- fájdalmas, kellemetlen érzés lehet
- légzési nehézséget okozhat
- ha túl sokáig tartózkodunk benne kihűlést, keringési elégtelenséget, szélsőséges esetben fagyást okozhat
- bizonyos betegségek esetében (szív, tüdő, erek, stb.) hirtelen halált okozhat
Mi számít hideg víznek, és milyen időintervallumot ajánlanak benne? Nincs konkrét meghatározása az optimális hőfoknak, változatos értékeket ajánlanak. Az igazán hideg, jeges víz 4 °C körüli hőmérsékletű, de a 15 °C-os vizet még mindig hidegnek érzékeljük. Ebben legalább 5-10, de inkább 15 percet ajánlanak a küzdősportolók. Ezek természetesen egyénenként eltérők lehetnek, de 20 percnél többet eltölteni így már nem ajánlott.
Ha még nem próbálkoztál így lehűteni magad, semmiképpen nem javasoljuk a drasztikus hideget, mert sokkhatásként érheti a szervezetünket, ill. az is egyéni, hogy ez a módszer mennyire működőképes nálad. A fokozatosság elvét minden esetre tartsd szem előtt, és kezdésnek egy nem túl hideg vízben 5 perc bőven elegendő, továbbá az is hasznos, ha van valaki a környéken, aki észreveszi, ha bármilyen probléma adódna.